Dolly után 18 évvel

18 évvel ezelőtt sikerült az első emlős - Dolly, a bárány klónozása. A bárány biológia anyja sejtmagi DNS-ét egy másik birka petesejtjébe ültették át. Az eltelt időben arra jutottak, hogy egyes fajokat egyszerűbb klónozni, míg másokat, mint az embert nehezebb.

Cell

Oregonban 2013-ban egy kutatócsoportnak sikerült lecserélnie emberi petesejt génállományát, méghozzá sikeresen: elektromos stimulálással illetve vegyszerek hatására megindult a sejtosztódás. Shoukhrat Mitalipov és munkatársai azt bizonyították, hogy a klónozott embriókban található őssejtek egészségesek, s az emberi szervezet akármelyik szövete, sejtje "előállítható" belőlük. A tudóscsoport nem kísérelt meg élő emberi egyedet létrehozni.

Photo credit: Y. G. Chung et al., Cell Stem Cell (2014) 

Az eljárás során nem felnőttek, hanem embriók DNS-ét ültették át, ez azonban az orvosi szempontból nem feltétlenül "sikeres", mert a cél úgy tűnik az, hogy a beteg életkorától függetlenül bármely életkorban elő tudjanak állítani emberi szöveteket, mint ez a Cell Stem Cell elnevezésű szakfolyóiratban olvasható. Az orvoscsoport Mitalipov módszerének egy változatát alkalmazta a kísérleteiben. Két férfi - egy 75 és egy 35 éves - bőrsejtjeinek sejtmagi DNS-ét távolították el, majd ezeket petesejtekbe ültették át, csekély sikerrel: 77-ből 2 alkalommal tudták osztódásra bírni. Itt azonban már felmerültek bioetikai problémák, mert bár még nem tartanak ott, hogy élő emberi klónokat gyártsanak futószalagon (még akár csak egyetlen egyet sem képesek), mert megoldatlan problémák sorakoznak a klónozás előtt, mégis, úgy tűnik, egy kicsit közelebb lépett a tudomány a technika kérdésében.